Itthon általában a locsolkodás, a piros tojás, a bőségesen megterített asztal melletti közös családi ünneplés jut leghamarabb eszünkbe a Húsvétról. A kereszténység legnagyobb ünnepét világszerte megünneplik, de az adott ország népének ősi hagyományai szerint, sokszor számunkra szokatlan módon.
Egyes helyeken az ünnep vallási jellege dominál, máshol a világias, akár pogány hagyományok. A húsvéti étkeknél szinte mindenütt keverednek a keresztény és a pogány hagyományok. A tojás ősi, kereszténység előtti szimbólum, a feltámadás és az örök élet jelképe, így a sonkával együtt elmaradhatatlan kelléke az ünnepnek. De a sonka szerepe sem véletlen, hiszen egykor a húst füstöléssel tartósították télire, a legfinomabbat, a sertés sonkáját pedig a legjelesebb tavaszi ünnepre tartogatták.
Íme néhány érdekes húsvéti szokás a kontinens országaiból:
» Spanyolország
A spanyoloknál a Húsvétot megelőző Nagyhét számít a legfőbb ünnepnek, nem a Húsvét napja. Virágvasárnaptól kezdve a településeken vallásos körmeneteket tartanak, melyek legnagyobb látványosságai a gazdagon feldíszített trónokon körbevitt Mária-, és Jézus-szobrok.
Hangos jókedvvel feledtetik a Semana Santa, a Nagyhét bánatát: flamencót járnak vidéken, városban egyaránt. Nagycsütörtökön éjféltől a hagyományos „haláltáncot” járják, mindenki jelmezt ölt, és félelmetes csontvázaknak öltözött emberek dobozban viszik a hamut.
Aragóniában viszont a világon egyedülálló szokás dívik: a nagypénteki dobolás.
A Semana Santa Madridban különösen látványos: az óváros szűk utcáiban kanyargó körmenetben vezeklők százai magas, csúcsos süvegálarcban cipelik keresztjüket, jó néhányan méteres vasláncot, béklyót erősítenek bokájukra, hogy kínjaikkal méltó módon emlékezzenek a Megváltó keresztútjára.
Sevillában ősi hagyomány, hogy a különféle cofradías-ok, vallásos egyesülések tagjai, akik általában egy-egy városrészben egymás közelében élnek, a rájuk jellemző színű öltözékben vesznek részt a húsvéti körmenetben.
A Semana Santa ételeinek egyik legjellemzőbb alapanyaga a bacalao en salazón, azaz a sózott tőkehal. Az igazi hagyományőrzők nagypénteken napközben kerülik az evést, csak naplemente után fogyasztanak ételt. Ez többnyire ismét hal zöldségekkel és salátával. Ami nélkül azonban a spanyoloknak nem ünnep az ünnep, az a rosca de pascua, a kör alakú kelt tészta, formája a végtelenséget hivatott jelképezni.
További infók Spanyolországról »
» Portugália
A portugálok körében a Húsvét vallási ünnep, népszokásokkal nem igazán rendelkeznek erre vonatkozóan. A római katolikus vallású polgároknál vasárnaptól vasárnapig emlékeznek meg Jézus szenvedéséről. Ez alatt az idő alatt a templomokban a szobrokat fekete lepellel takarják le, és csak nagyszombaton veszik le róluk, a mise után. Nagypénteken körmenetet rendeznek.
A szertartást compasso-nak nevezik és abból áll, hogy a helyi plébános a sekrestyéssel és ministránsokkal körbemegy a településen és megáldja a házakat.
A portugálok jellegzetes húsvéti étele a folar, amely egy tojásokat rejtő sütemény.
» Olaszország, Szicília és Vatikán
Húsvétkor az olaszoknál a tojás körül forog a világ, és csokoládén kívül marcipánból, cukorból is gyártják, a gyerekek legnagyobb örömére. Hogy a gyerekek számára kívánatossá tegyék, az ilyenkor sütött tésztákat galamb, baba, lovacska, nyúl és harang formára sütik és belsejükbe ajándékot is rejtenek.
Szicíliában a fiatalok Jézus és a tizenkét apostol szobrát körbehordozzák a településeken, vasárnap délben pedig eljátsszák a feltámadási jelenetet.
A Vatikánban a Húsvét a Lateráni bazilikában kezdődik Nagycsütörtökön a hagyományos lábmosással: az Utolsó Vacsorára emlékezve, az Egyházfő jelképesen tizenkét papjának a lábát mossa meg.
Előtte a Szent Péter-dómban tartott Istentiszteleten megáldják a Szent Olajat.
Csütörtökön már némák maradnak Róma harangjai, miként a világ katolikus templomainak harangjai is “Rómába mennek”, és csak a feltámadás perceiben szólalnak meg újra.
Nagypénteken kerül sor a hagyományos Keresztútra a Colosseumnál: a Pápa ezzel emlékezik, emlékezteti a világot Krisztus gyötrelmeire. A fény bevitele a templomba, a Lucernarium ugyancsak a zsidó vallási hagyományból származtatható: a szabbátlámpás meggyújtása közben hangzik el az Istent dicsőítő ima. Vasárnap tízezrek gyűlnek össze a római Szent Péter téren, hogy meghallgassák a Pápa Húsvéti üzenetét és részesüljenek az Urbi et Orbi (városnak és a világnak) szóló áldásában.
További infók Olaszországról »
» Franciaország
Fontos kelléke a francia ünnepnek a húsvéti hal, amely a keresztségben a Poisson d’Avril nevet kapta. E halacska papírból készült mását azért készítik, hogy tréfából a másik hátára lehet tapasztani.
A Szentsír bejárata elől elgördített követ hivatott jelképezni a tojásgurító verseny szép szokása, melyben a gurítást épségben megúszó tojás a győztes.
További infók Franciaországról »
» Lengyelország
Nagyszombaton a családok kis kosarakban viszik a sonkát, a kolbászt, a kenyeret, a süteményt és a festett tojásokat a templomi szentelésre. A vasárnapi mise után a terített asztalnál fogyasztják el reggelire a kosárkák tartalmát. A hagyományos lengyel sütemények közül a mazurek és a babka kerül az asztalra. Hétfőn vízzel locsolkodnak.
» Finnország
Északon csendesen ünneplik a Húsvétot, ott a Nagyhetet is Csendes Hétnek nevezik. Nagypénteken gyászruhába öltöznek, nem szabad tüzet gyújtani, és nem lehet érintkezni sem az ismerősökkel, sem másokkal. A böjtöt is szigorúan betartják, enni csak naplemente után szabad.
A népszokás szerint a gyerekeket Nagypénteken korareggel elfenekelik, hogy átérezzék Krisztus szenvedéseit. Húsvéthétfőn a gyerekek boszorkánynak öltözve körüljárják a falut, bekopogtatnak a házakba, jókívánságokat mondanak, verset szavalnak egy kis édesség vagy aprópénz reményében.
» Svédország
A városlakó svédek a húsvétot vidéken töltik. A hosszú tél után általában ez az első alkalom, hogy az éppen kezdődő tavaszt élvezve elhagyják a várost. A hagyomány úgy tartja, minél többen jönnek össze, annál jobb. Náluk nem annyira a vallási jellegen van a hangsúly, az ünnep inkább világias, a lényeg, hogy együtt legyenek a családdal és a barátokkal. Egyes vidékeken örömtüzeket gyújtanak, majd nagy lármát csapnak, hogy elűzzék a boszorkányokat. A gyerekek maskarába öltözve szomszédolnak annak a reményében, hogy édességet kapnak.
» Németország
Németországban Nagypénteken letakarják a kereszteket. A szombat estéig tartó szigorú böjt után a családok vasárnapi ebédjén a főszerepet a piros tojások és a bárány alakú torta kapja.
A gyermekek Húsvétkor a kertekben elrejtett húsvéti tojások és sütemények után kutatnak, amiben a felnőttek is szívest-örömest segítenek nekik. Szokás még húsvéti máglyát rakni, melyen a karácsonyfákat égetik el, így búcsúzva a téltől és köszöntve a tavaszt.
További infók Németországról »
» Anglia
Régi hagyomány az országban, hogy az emberek kivonulnak a lakóhelyükhöz közeli dombokra, és versenyeznek, hogy melyikük tudja úgy legurítani a tojást a dombról, hogy az ne törjön össze. Régebben a szellemek elűzése céljából a férfiak Húsvét vasárnapján piros zsinórral díszített fehér rövidnadrágot öltöttek magukra, és úgy énekeltek és táncoltak. A szokás még ma is él, de inkább csak szórakoztató, nem szelleműző célzata van.
Nagy-Britanniában is létezik egy valóban szokatlan, ám vicces és kedves hagyomány: a Hungerfordban tartott Hocktide fesztiválon egy rendőr belefúj kürtjébe, és Hocktide minden lakosát a városházára hívja. Itt kiválasztanak két embert, aki felvonul az utcákon, és a nőktől narancs ellenében csókot kér. 🙂
További infók Nagy-Britanniáról »
» Svájc
Svájcban Húsvétkor új ruhába öltöznek az emberek. Ezzel jelképezik azt, ahogy a természet is újjáéled.
Az a szokás járja, hogy a szökőkutakat húsvéti díszbe öltöztetik, papírszalagokkal, virágokkal és festett tojásokkal díszítik fel. A hagyomány szerint ezzel a vizet és ünneplik, és annak fontosságát, hogy az Alpok száraz területei is jó vízellátásban lehessenek egész évben.
» Oroszország
Az ortodox vallásúak Nagyszombat éjszakáján gyújtják meg a húsvéti gyertyát. Éjfélkor, amikor elhangzik, hogy „Krisztus feltámadott”, mozsárágyúval és tüzijátékkal ünnepelnek.
A pirosra festett húsvéti tojásokat egymáshoz ütik köszöntésképpen. Ezután vonulnak az emberek a 3 órás liturgiára a templomba. Húsvét vasárnapján piknikezni mennek a család sírhoz, ahol az elhunyt részére is kiporcióznak egy adagot a húsvéti ételekből, italokból.
